Fülszöveg
Egy lány, akinek mosolya mögött mély sebek rejlenek. Egy férfi, akinek a szívét rég eltemette a sötétség. Valentina egy olyan világba csöppen, ahol a hatalom fegyver, a szeretet pedig gyengeségnek számít. Kényszerből köt házasságot Dante Forelloval, a hírhedt leendő maffiavezérrel – egy férfival, akit a világ szörnyeteggé változtatott. Valentina azonban mást lát. Ő észreveszi az embert a páncél mögött. A lelket, amit senki sem mert megérinteni. Dante Forello számára nem létezik más, csak a Famiglia, hiszen kiskorától kezdve a vezér szerepkörére készítették fel, így a brutalitás, megvesztegetés és zsarolás tölti ki az egész életét. Az ő világában a bizalom ritka ajándék. A kényszerházasságuk gyűlölettel indult, de a falak lassan repedezni kezdtek. A fájdalom, a bizalmatlanság és a maffia árnyékában születhet szerelem? És a szörnyeteg? Ő is változik? Talán az ártatlan, törékeny Valentina olyasmit ébreszt benne, amit már eltemetett magában? Vágyhat szeretni… és szeretve lenni? Egy történet, ahol a múlt vérzik, a jelen harcol, és a jövő… talán mégis hozhat gyógyulást? Kedvenc idézet: „A tudat, hogy lehet olyan pillanat, amikor már nem lesz az életem része, rettegéssel töltött el. Éreztem, hogy le kell ülnöm.” (Dante)
kép forrása:Hannah Huingman írói oldal
Amikor a sebek láthatatlanok – könyvajánló és gondolatok a bántalmazásról.
Vannak történetek, amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem tükröt is tartanak elénk. Hannah Huimang első regénye pontosan ilyen. Egy dark romance és maffiatörténet, amely a szenvedély, az erőszak és a gyógyulás határmezsgyéjén egyensúlyoz – miközben fájdalmasan fontos kérdéseket is feltesz. Mielőtt azonban a könyvről beszélnék, nem lehet szó nélkül elmenni egy olyan téma mellett, amely a történet szívében is ott dobog: a verbális és fizikai bántalmazás. A bántalmazás nem mindig hagy kék-zöld foltokat. Sokszor csendben rombol, mondatokba csomagolva, tekintetek mögé rejtve. Gyerekkorban elszenvedve pedig olyan nyomokat hagyhat, amelyek egy egész életre elkísérik az embert: önbizalomhiányt, félelmet, önvádat, kötődési nehézségeket.
Fontos kimondani: a bántalmazás semmilyen formában nem elfogadható, és az áldozat soha nem hibás azért, ami vele történt!
Valentina karaktere pontosan ezt testesíti meg. Egy fiatal nő, aki mosolyt visel, a világ felé, miközben belül törékenyebb, mint azt bárki sejtené. Apja bántalmazása mély sebeket hagyott benne, amelyek a döntéseiben, kapcsolataiban és önmagához való viszonyában is visszaköszönnek. A történet középpontjában egy kényszerházasság áll: Valentina és Dante Forello kapcsolata. Dante a maffia sötét világában nőtt fel, ahol az érzelmek gyengeségnek számítanak, a bizalom pedig luxus. Ő az a férfi, akit a világ szörnyeteggé formált – mégis, Valentina képes meglátni benne azt, amit mások soha nem kerestek: az embert. A kapcsolatuk gyűlölettel, falakkal és kimondatlan fájdalmakkal indul, de ahogy haladunk előre a történetben, ezek a falak lassan repedezni kezdenek. A szerző ügyesen mutatja meg, hogy a múlt traumái nem tűnnek el egyik pillanatról a másikra – a gyógyulás hosszú, küzdelmes folyamat. Számomra különösen erős volt látni, hogyan fejlődnek a karakterek. Dante és Valentina dinamikája sokszor emlékeztetett a Szépség és a szörnyeteg történetére, mégis modern, sötétebb és sokkal nyersebb formában. A Dante és Francesca közti testvéri csipkelődések pedig apró, de annál emberibb pillanatokat adtak a történetnek. Az írónő nem riadt vissza nehéz témáktól: gyász, családon belüli erőszak, öngyilkossági kísérlet – mind olyan elemek, amelyek könnyen túl sokká válhatnának. Mégis azt éreztem, hogy ezek nem öncélúan jelennek meg, hanem a történet szerves részei, és megalapozzák a folytatásokat is. Olvasás után bőven maradnak nyitott kérdések, de sok válasz a sorok között rejtőzik. Ez egy érzelmileg megterhelő könyv. Volt, hogy együtt szorítottam a karakterekkel, máshol velük nevettem, vagy éppen sírtam. Zsebkendő nélkül végigolvasni igazi kihívás. Az egész történet filmszerűen pereg az ember szeme előtt – egy esetleges feldolgozás biztosan szenvedélyes és akciódús lenne. Ha illata lenne ennek a könyvnek, számomra whisky, szivar és vanília keveréke lenne. Bár a tulipán és a levendula is fontos szimbólumok a történetben – és nem véletlenül –, ezek jelentését inkább hagyom titokként azoknak, akik kézbe veszik a könyvet. Fontos kiemelni: a regény erősen 18+, kizárólag felnőtt olvasóknak ajánlott. Nem könnyű olvasmány, de annál fontosabb. Mert nemcsak egy sötét szerelmi történetet mesél el, hanem emlékeztet arra is, hogy a múlt sebeiből lehet gyógyulni – és hogy a bántalmazás ellen mindig, minden körülmények között fel kell szólalnunk!
kép forrása:Hannah Huingman instagram oldal
" A szeretet soha nem járhat kéz a kézben a félelemmel.
Ahol félsz....
ott nem otthon vagy."
By Hannah Huimang
Az írónő oldalai, elérhetősége: https://www.hannahhuimang.hu/
https://www.facebook.com/profile.php?id=100063992685094
https://www.instagram.com/hannah_huimang/
